Inkognitóban Európában

Mivel szélvédőnk betörött és az európai rendőrség nem annyira elnéző, mint afrikai kollégáik, nem mertük megkockáztatni a több száz eurós büntetést, így az éj leple alatt vezettünk fel Hollandiába. Amit én személy szerint élveztem. Igaz, nem vezettem, így ha akartam aludhattam is, de ott volt az egész nap kirándulni.

Első megállónk nem sokkal Genova után volt egy szűk völgyben, ahol egy igazi kis családi olasz étteremben ebédeltünk, majd feltúráztunk egy csúcsra, ahonnan egyik oldalt az Alpok, másik oldalt a Földközi-tenger látszik. Bár a hideg téli szél szokatlan volt így négy hónap Afrika után, kellemes első lépés a visszaszokáshoz.

DSC_0630.JPG

Innen a francia Alpokon keresztül vezetett az utunk, érthető okokból autópályák nélkül. Kristály tiszta csillagos éjszaka, majd éjfél körül felkelt a hold, ami a havon visszatükröződve közel nappali világosságot hozott. Brianconban álltunk meg, majd reggel felmentünk a Prorel csúcsra. Itt már nem is téli idő várt bennünket, az erős szél elállt, és 15 fok volt még 2000 méteren is. Nekem ez már nagyon hiányzott. 7 éve ez az első telem, mit nem síoktatóként töltök. Igaz, csodálatos kalandokban volt részem, és hihetetlenül szerencsés vagyok hogy a Team Superlekker tagja lehetek, de jó volt újra havat és hegyeket látni. A havas hegyi táj mindig az otthon érzését kelti fel bennem, bármerre is járok a világban.

DSC_0700.JPG

Az utolsó napokat kiélvezve a hegyi túrát megfejeltük még egy délutáni uszodázással is, aminek nem titkolt célja az volt, hogy immáron 5 nap után végre le tudjunk zuhanyozni.

A hegyeket elhagyva egy kis francia sajtgyáros városkában kötöttünk ki, majd onnan Luxemburgba vezetett az utunk tankolni, és várost nézni, ugyanis mint kiderült, még egyikőnk se volt ott sose. Érdekes kontraszt volt felszállni a vadonatúj villamosra a rozzant afrikai taxik és Berta után:

DSC_0737.JPG

Utolsó napunk volt ez, másnap időpontunk volt Hans, a használt busz alkatrész kereskedő garázsában, ahol Berta új szélvédőt lökhárítót, és különböző alkatrészeket kapott.

DSC_0827.JPG

Itt véget ért az én történetem is: reggel repültem vissza Magyarországra, hogy eleget tegyek nagynénii kötelességeimnek, Benno pedig már két nap múlva dolgozni ment.

1246329472.JPG

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s